KSZJ Erasmus programok

A boldogabb iskola felé – Pozitív pedagógia Koppenhágában

A dán fővárosban, Koppenhágában eltöltött egyhetes Erasmus+ mobilitásom célja az volt, hogy olyan elméleti és gyakorlati tudást sajátítsak el, amely segíthet megteremteni a teljesítmény és a holisztikus jóllét közötti egészséges egyensúlyt az oktatásban. A képzés fókuszában a pozitív pszichológia, a játékos és élményalapú tanulás, a szociális-érzelmi kompetenciák fejlesztése, valamint egy biztonságos és befogadó iskolai környezet kialakítása állt.

A kurzus programja a személyes önreflexiótól fokozatosan haladt a közösségi és intézményi szint felé. Foglalkoztunk az önelfogadás és az öngondoskodás jelentőségével, a jóllét alapfogalmaival, a kapcsolatépítéssel és az erős közösségek kialakításával. Megvizsgáltuk a holisztikus egészség mentális, szociális és fizikai összetevőit, majd a pozitív pedagógia eszközeit és a „boldog iskola” megteremtésének lehetőségeit. A képzés végén a tanultak alapján saját intézményi ötleteket és akcióterveket is kidolgoztunk.

A képzés során alkalmazott interaktív és nonformális módszerek számos, a mindennapi pedagógiai munkában is használható ötletet adtak. Drámajátékokkal, kooperatív és csoportos problémamegoldó feladatokkal, valamint tudatos jelenlétre épülő gyakorlatokkal dolgoztunk. A környezeti nevelés és a szabadtéri tanulás módszerei azt is megmutatták, hogyan vonhatjuk be tudatosabban a természetet és a városi tereket a tanulási folyamatba. Ez a szemlélet intézményünk fenntarthatósági Erasmus-céljához is szorosan kapcsolódik.

Szakmai és személyes fejlődésem szempontjából a képzés egyik legfontosabb felismerése az öngondoskodás jelentősége volt. Pedagógusként saját jóllétem megőrzése is szükséges ahhoz, hogy kiegyensúlyozottan és motiválóan tudjak jelen lenni a diákjaim mellett. A kurzus abban is megerősített, hogy a tanítás jóval több az ismeretek átadásánál: mentális, érzelmi, szociális és fizikai tényezők egyaránt alakítják. Segített abban is, hogy újra felfedezzem a tanítás örömét.

A nemzetközi környezet különösen értékes része volt a mobilitásnak. A különböző európai országokból érkező pedagógusokkal végzett közös munka során új nézőpontokat és jó gyakorlatokat ismerhettem meg, miközben betekintést nyertem a skandináv oktatási szemlélet egyes elemeibe is. A nemzetközi tapasztalatcsere intézményünk nemzetköziesítési célját is közvetlenül támogatta.

A megszerzett tudásból számos elemet szeretnék beépíteni mindennapi munkámba. Tudatosabban jelölöm ki a tanórák céljait, több teret biztosítok a strukturált beszélgetéseknek, valamint több mozgásos, élményalapú és szabadtéri feladatot szeretnék alkalmazni. A közösség támogató erejét is tudatosabban szeretném felhasználni az egyéni nehézségek kezelésében.

Mindez szorosan kapcsolódik intézményünk motivációs és inklúziós Erasmus-céljaihoz. A képzés egyik legfontosabb üzenete számomra az volt, hogy a tanulói teljesítmény nem választható el a biztonságérzettől, a közösséghez tartozástól és a mentális jólléttől. Egy elfogadó, támogató és az egyéni szükségletekre érzékeny iskolai környezet nemcsak befogadóbb, hanem a tanulási motivációt és az önbizalmat is erősítheti.

A koppenhágai képzés így számomra nemcsak módszertani megújulást jelentett, hanem egy olyan szemlélet megerősödését is, amely a teljesítményt és a jóllétet egymást támogató célként kezeli. A megszerzett tapasztalatokkal szeretnék hozzájárulni egy motiválóbb, befogadóbb, fenntarthatóbb és végső soron boldogabb iskolai közösség kialakításához.

Genáhl Ildikó

kszj Erasmus+
kszj Erasmus+

Együtt egy elfogadóbb iskoláért – Erasmus+ Horvátországban

2026 július 5-én kollégámmal, Mártival elindultunk Zsámbékról Horvátországba, hogy részt vegyünk egy Erasmus+ tanári továbbképzésen. Már maga az út is élményekben gazdag volt: új tájak, véget nem érőnek tűnő utak és az azokat megszakító hosszú, sötét alagutak kísértek bennünket. A városba érve a magas hegyek és a tenger lenyűgöző látványa fogadott minket. A képzés is hasonlóan maradandó élményt nyújtott: a komoly és nehéz téma ellenére a kurzust mindvégig a pozitív szemlélet, a megértés, az elfogadás és a közösség összetartó ereje jellemezte.

A kurzus átfogó felépítésének köszönhetően egy hét alatt megismerkedhettünk a konfliktuskezelés, az érzelmi intelligencia fejlesztése és az iskolai zaklatás megelőzésének legfontosabb elméleti alapjaival. Különösen hasznos volt, hogy a megszerzett ismeretek nem maradtak meg az elmélet szintjén: különböző gyakorlatok és közös feladatok során lehetőségünk nyílt azok gyakorlati alkalmazására is. A képzés olyan módszerekkel és szemléletmódokkal gazdagította pedagógiai eszköztárunkat, amelyek segítséget jelenthetnek a konfliktushelyzetek felismerésében és kezelésében, a tanulók érzelmi és szociális készségeinek fejlesztésében, valamint az iskolai zaklatás megelőzésében.

A kurzus témája szorosan kapcsolódott intézményünk Erasmus-céljaihoz is, különösen az inklúzióhoz és a motivációhoz. A biztonságos, elfogadó és támogató iskolai környezet megteremtése alapvető feltétele annak, hogy minden tanuló – személyiségétől, képességeitől vagy szociális helyzetétől függetlenül – a közösség teljes értékű tagjának érezhesse magát. Az érzelmi intelligencia fejlesztése, a konfliktusok konstruktív kezelése és a zaklatás megelőzése nemcsak a közösségi kapcsolatokat erősítheti, hanem a tanulók biztonságérzetére, önbizalmára és iskolai motivációjára is pozitív hatással lehet.

A szervezők arra is nagy figyelmet fordítottak, hogy jól érezzük magunkat, és kellemes körülmények között tölthessük az ott-tartózkodásunkat. Érkezésünkkor helyi különlegességekkel vártak bennünket. A kurzus vezetője, Vesna arra is ügyelt, hogy a városról és a horvát hagyományokról minél több érdekességet és fontos információt osszon meg velünk. Két délután szervezett városnézésen is részt vehettünk, ahol idegenvezető segítségével ismerkedtünk meg közelebbről a helyi kultúrával és nevezetességekkel.

Fontosnak tartom kiemelni az Erasmus+ mobilitások egyik további nagy értékét, a nemzetközi kapcsolatok kialakításának lehetőségét. A különböző országokból érkező pedagógusokkal folytatott szakmai beszélgetések során összehasonlíthattuk tapasztalatainkat, megvitathattuk az oktatási rendszereinkben és mindennapi pedagógiai munkánkban megjelenő hasonlóságokat és különbségeket. Különösen érdekes volt megtapasztalni, hogy bár eltérő országokból és intézményekből érkeztünk, számos hasonló pedagógiai problémával találkozunk. Az egymással megosztott tapasztalatok és jó gyakorlatok szélesítették látókörünket, és újabb lehetséges megoldásokkal gazdagították pedagógiai eszköztárunkat. Mindez intézményünk nemzetköziesítési céljához is szervesen kapcsolódik, hiszen az Erasmus+ program egyik legfontosabb hozadéka éppen az európai szakmai kapcsolatok kialakítása és a különböző oktatási kultúrák közötti tapasztalatcsere.

A képzés során szerzett tudást, gyakorlati tapasztalatokat és nemzetközi kapcsolatokat szeretnénk a mindennapi pedagógiai munkánkban is hasznosítani és kollégáinkkal megosztani. Bízunk benne, hogy mindez hosszú távon nemcsak saját szakmai fejlődésünkhöz, hanem egy még elfogadóbb, biztonságosabb és támogatóbb iskolai közösség kialakításához is hozzájárul.

Frecka Csenge

kszj Erasmus+
kszj Erasmus+
kszj Erasmus+
kszj Erasmus+

Jóllét a természetben – szabadtéri tevékenységek a testi és lelki egészségért

Erasmus+ tanári mobilitásom keretében a „Wellbeing in Nature: Outdoor Activities for Mental and Physical Health” című továbbképzésen vettem részt. A kurzus központi gondolata az volt, hogy a természettel való kapcsolat nemcsak kellemes kikapcsolódást jelent, hanem testi és lelki jóllétünk egyik fontos tényezője is. Pedagógusként ezért érdemes tudatosan keresnünk annak lehetőségeit, hogyan vihetjük közelebb a természetet diákjainkhoz és hogyan építhetjük be azt a tanulási folyamatba.

A képzés során megismerkedtünk az ökológiai pszichológia alapjaival és a természet regeneráló, helyreállító hatásával. Megvizsgáltuk, hogyan segítheti a természetben eltöltött idő a stressz csökkentését, az érzelmi egyensúly helyreállítását, valamint a figyelem és a koncentráció javítását. A természetközeli tevékenységek emellett a szociális és érzelmi kompetenciák, az együttműködés, az önismeret és a közösséghez tartozás érzésének fejlődését is támogathatják.

A kurzus nagy értéke volt, hogy az elméleti ismereteket számos gyakorlati tevékenység egészítette ki. Szabadtéri mindfulness- és csapatépítő gyakorlatokon vettünk részt, egyéni és csoportos feladatokon keresztül foglalkoztunk saját erősségeinkkel, érzelmeinkkel és értékeinkkel, valamint kreatív, természet által inspirált tevékenységeket is kipróbáltunk. Azt is megtanultuk, hogyan „hozhatjuk be” a természetet a tanterembe digitális eszközök, vezetett vizualizáció vagy természetes anyagok segítségével, amikor nincs lehetőség szabadtéri foglalkozásra.

Érdekes területet jelentett számomra a biofilikus tervezés (Biophilic Design) megismerése is. Ennek kapcsán azt gondoltuk végig, hogyan tehető egy tanterem vagy akár az iskola egésze természetközelibbé növények, természetes anyagok és fenntartható dekorációk segítségével. A hét végén saját terveket is készítettünk arra, hogyan jelenhetne meg hangsúlyosabban a természet saját iskolai környezetünkben.

A kurzus különösen szorosan kapcsolódott intézményünk fenntarthatósági Erasmus-céljához. Fontos felismerés volt számomra, hogy a fenntarthatóságra nevelés nem csupán környezetvédelmi ismeretek átadását jelenti: ha a gyerekek személyes, pozitív kapcsolatot alakítanak ki a természettel, könnyebben megértik annak értékét és védelmének fontosságát.

A képzés ugyanakkor motivációs és inklúziós céljainkat is támogatja. A szabadtéri tanulás, a mozgás, valamint a kreatív és kooperatív feladatok új lehetőségeket kínálhatnak azoknak a diákoknak is, akik a hagyományos tanórai helyzetekben nehezebben találják meg a helyüket. A jóllét, a biztonságérzet és a közösséghez tartozás erősítése pedig a tanulási motivációra és a teljesítményre is kedvező hatással lehet.

Az Erasmus+ mobilitás fontos része volt a nemzetközi tapasztalatcsere is. A különböző országokból érkező pedagógusokkal közösen dolgozva megismerhettük egymás intézményeit, tapasztalatait és jó gyakorlatait. Ez nemcsak saját pedagógiai látókörömet szélesítette, hanem intézményünk nemzetköziesítési céljához is hozzájárult.

A kurzus egyik legfontosabb tanulsága számomra az volt, hogy a jóllét, a tanulás és a természet szorosan összekapcsolódik. A természet tudatos bevonásával olyan tanulási környezetet teremthetünk, amely egyszerre támogatja a testi és lelki egészséget, az együttműködést, a motivációt és a tanulási teljesítményt. A megszerzett ötleteket és módszereket szeretném saját pedagógiai munkámban is alkalmazni, valamint kollégáimmal is megosztani.

Lakatos Rita

kszj Erasmus+
kszj Erasmus+

Merj megszólalni! – Angol nyelvi kaland Prágában

2026 júliusának első hetében lehetőségem nyílt arra, hogy Prágában részt vegyek egy ötnapos továbbképzésen, amelyet alapszintű angol nyelvtudással rendelkező pedagógusok számára szerveztek. A tanfolyam teljes egészében angol nyelven zajlott, az oktatók azonban mindvégig lassan, érthetően és a résztvevők nyelvi szintjéhez alkalmazkodva kommunikáltak, így a kezdeti bizonytalanság ellenére is jól követhetőek voltak a foglalkozások. A képzésen rajtam kívül spanyol és portugál kolléganők vettek részt, így már önmagában a közös nyelv használata is valódi nemzetközi kommunikációs helyzetet teremtett.

Az első nap elsősorban az ismerkedésről szólt. Rövid bemutatkozásokkal készültünk, amelyek során meséltünk magunkról, munkánkról és iskolánkról. Különösen tetszett, hogy a képzés során egymás országainak kultúrájába és gasztronómiájába is betekintést nyerhettünk. Finomabbnál finomabb kóstolókkal készültünk egymás számára, így a szakmai és kulturális tapasztalatcsere kulináris élményekkel is kiegészült.

Külön élményt jelentett a részletes és érdekes prágai városnézés. Sok új információt tudhattunk meg a város történelméről, valamint Csehország kultúrájáról és hagyományairól. Ehhez kapcsolódott egy játékos, ugyanakkor nagyon aktív feladat is: térkép segítségével kellett megkeresnünk Prága belvárosának kijelölt helyszíneit, ahol különböző feladványokat oldottunk meg. A program nemcsak szórakoztató volt, hanem folyamatos kommunikációra, csapatmunkára és együttműködésre is ösztönzött bennünket. Csodálatos hajókiránduláson is részt vettünk a Moldván, ahonnan egészen más perspektívából csodálhattuk meg Prága nevezetességeit. A kellemes hangulatú program arra is remek lehetőséget adott, hogy beszélgessünk, és tovább mélyítsük az újonnan kialakult kapcsolatokat.

A tantermi foglalkozásokat izgalmas és változatos feladatok színesítették. A nyelvhasználat gyakorlása érdekében rendszeresen más-más nemzetiségű résztvevővel dolgoztunk együtt, így valóban rá voltunk utalva az angol nyelv használatára. Különösen érdekes volt saját magamon megtapasztalni, hogy egy valós kommunikációs helyzet és egy elérendő cél mennyire erősen képes motiválni az embert arra, hogy bizonytalanabb nyelvtudással is bátran megszólaljon. Ahogy telt a hét, egyre kevésbé tartottunk a hibáktól, és egyre természetesebbé vált az angol nyelvű kommunikáció.

Ez a tapasztalat pedagógusként is fontos tanulságot jelentett számomra. Megerősített abban, hogy a nyelvtanulásban a hibátlan nyelvhasználat elvárása helyett sokszor fontosabb a megszólalás bátorságának, a sikerélménynek és a kommunikációs motivációnak a kialakítása. A képzésen megtapasztalt játékos, célorientált és együttműködésre épülő feladatokból több olyan ötletet is merítettem, amelyet saját pedagógiai munkámban is hasznosítani tudok. A kurzus ilyen módon közvetlenül kapcsolódott intézményünk motivációs Erasmus-céljához is.

A közös feladatok és programok során egyre közelebb kerültünk egymáshoz, így a hét vége felé már a szabadidőnket is szívesen töltöttük együtt új barátainkkal. Különböző országok pedagógusaiként nemcsak angolul kommunikáltunk egymással, hanem betekintést nyertünk egymás kultúrájába, iskolai életébe és mindennapjaiba is. A megszerzett nyelvi magabiztosság és a kialakult nemzetközi kapcsolatok intézményünk nemzetköziesítési Erasmus-célját is támogatják, hiszen az idegen nyelvi kommunikáció fejlődése újabb európai szakmai együttműködések előtt is megnyithatja az utat.

A tanfolyam számomra rendkívül értékes és maradandó élményt jelentett. Sok új tapasztalattal, élménnyel és hasznos ismerettel gazdagodtam, miközben más országok pedagógusait is megismerhettem, és új barátságokat alakíthattam ki. A legfontosabb eredménynek mégis azt érzem, hogy bátrabban merek angolul megszólalni, és személyesen is megtapasztaltam, milyen sokat jelent a tanulásban a támogató közeg, a megfelelő motiváció és a sikerélmény. Különösen hálás vagyok ezért a lehetőségért, hiszen a képzés nemcsak szakmailag, hanem emberileg is sokat adott számomra.

Lomniczi Júlia

kszj Erasmus+
kszj Erasmus+

Másképp figyelni, jobban támogatni – Erasmus+ továbbképzés Tenerifén

2026 júliusának utolsó hetében Erasmus+ továbbképzés keretében tölthettem egy hetet Tenerife szigetén. A képzés témája „Az autizmus spektrumzavarral (ASD) és ADHD-val élő diákok megértése és támogatása” (Understanding and Supporting Students with ASD and ADHD) volt, amely szorosan kapcsolódik pedagógiai és gyógypedagógiai munkámhoz.

A képzés helyszíne San Cristóbal de La Laguna városa volt. Különleges élményt jelentett, hogy nap mint nap Tenerife egyik legjelentősebb történelmi és kulturális városában tanulhattam. La Laguna történelmi óvárosa az UNESCO világörökség része; hangulatos, nagyrészt gyalogos utcái, színes történelmi épületei és hagyományos kanári építészete különleges atmoszférát teremtenek. A város nevezetességei közé tartozik a San Cristóbal de La Laguna-székesegyház, a La Concepción-templom és annak tornya, a Plaza del Adelantado, valamint számos régi palota és polgárház. La Laguna egyben pezsgő egyetemi város is, ahol különleges módon találkozik egymással a történelmi környezet és a fiatalos, élő városi hangulat.

A kurzust Jennifer McBride kanadai oktató vezette, akinek szakmai felkészültsége, kedvessége, türelme és hiteles személyisége nagyban hozzájárult a támogató és inspiráló légkör kialakulásához. A képzés során mélyebb betekintést kaptunk az autizmus spektrumzavarral és ADHD-val élő tanulók sajátos szükségleteibe, viselkedésük lehetséges hátterébe, valamint azokba a pedagógiai megközelítésekbe, amelyekkel eredményesebben segíthetjük őket az iskolai mindennapokban. Különösen fontos szemléletet jelentett, hogy a nehézségek mellett a tanulók egyéni erősségeire és képességeire is tudatosan építsünk, és olyan tanulási környezetet alakítsunk ki, amelyben minden gyermeknek lehetősége nyílik a saját képességei szerinti fejlődésre és sikerélményre.

A kurzus témája ezért közvetlenül kapcsolódik intézményünk egyik kiemelt Erasmus-céljához, az inklúzióhoz. A képzés megerősített abban, hogy a befogadó oktatás nem pusztán azt jelenti, hogy a különböző szükségletű tanulók egy közösségben tanulnak, hanem azt is, hogy pedagógusként igyekszünk megérteni az egyéni működésüket, és ennek megfelelően alakítjuk módszereinket, kommunikációnkat és elvárásainkat. Az itt megszerzett ismereteket és gyakorlati ötleteket ezért közvetlenül is hasznosítani tudom majd pedagógiai és gyógypedagógiai munkámban.

A képzés teljes egészében angol nyelven zajlott, ami számomra egyszerre jelentett kihívást és nagyszerű lehetőséget nyelvtudásom fejlesztésére. A csoportban lengyel és szlovák pedagógus kollégákkal tanulhattam együtt, akikkel hamar megtaláltuk a közös hangot. A szakmai beszélgetések során lehetőségünk nyílt összehasonlítani saját tapasztalatainkat, megismerni egymás oktatási gyakorlatát, és megosztani azokat a módszereket, amelyek saját intézményeinkben beváltak. Ez a nemzetközi szakmai közeg intézményünk nemzetköziesítési Erasmus-célját is erősítette. A képzésen tanultakat szeretném saját pedagógiai munkámba is beépíteni, és ezáltal hozzájárulni ahhoz, hogy iskolánk még befogadóbb, az egyéni különbségekre érzékenyebb és támogatóbb környezetet biztosítson minden tanuló számára.

Márton Katalin

kszj Erasmus+
kszj Erasmus+
kszj Erasmus+
kszj Erasmus+

Mesterséges intelligencia az oktatásban – digitális jövő Berlinből

A német fővárosban, Berlinben eltöltött hatnapos Erasmus+ mobilitás során azt a célt tűztem ki magam elé, hogy olyan elméleti és gyakorlati tudást sajátítsak el a mesterséges intelligencia és az új digitális technológiák oktatási alkalmazásáról, amelyet hazatérve intézményünk digitális fejlesztésében és kollégáim technikai támogatásában is hasznosítani tudok.

A képzés fókuszában az AI-alapú alkalmazások, szoftverek és online eszközök megismerése állt, kisebb hangsúllyal pedig a virtuális és kiterjesztett valóság (VR és AR), valamint a 3D modellezés és nyomtatás világába is betekintést kaptunk. Rendszergazdai feladatokat ellátó munkatársként számomra különösen fontos volt annak megismerése, hogy milyen technikai és szoftveres környezet szükséges ezeknek az új megoldásoknak az iskolai alkalmazásához.

A tanfolyam a mesterséges intelligencia működésének alapjaitól fokozatosan haladt a gyakorlati alkalmazás felé. Megismerkedtünk a nagy nyelvi modellek (LLM-ek) alapvető működésével és a megfelelő promptok megfogalmazásának jelentőségével, majd a gyakorlatban is kipróbáltunk több AI-asszisztenst, például a ChatGPT-t, a Claude-ot, a Geminit és a Perplexityt. Oktatást támogató alkalmazásokkal – többek között a Gamma, a NotebookLM és a MagicSchool AI használatával – is dolgoztunk, és megismerkedtünk az AR- és VR-technológiákban rejlő lehetőségekkel is.

A hét második felében a 3D modellezés és nyomtatás is szerepet kapott. Egyszerű 3D modelleket készítettünk, majd ezek közül néhányat ki is nyomtattunk. A képzés során így nemcsak egyes szoftvereket és eszközöket próbálhattunk ki, hanem átfogóbb képet is kaptunk arról, milyen irányba fejlődik az oktatás digitális technológiai környezete.

A különböző európai országokból érkező résztvevőkkel végzett közös munka lehetőséget adott arra is, hogy összehasonlítsuk intézményeink digitális gyakorlatát, technikai lehetőségeit és az előttünk álló kihívásokat. Ez a tapasztalatcsere intézményünk nemzetköziesítési Erasmus-célját is közvetlenül támogatta, hiszen más országok megoldásainak megismerése saját fejlesztéseink megtervezéséhez is új szempontokat adott.

A megszerzett ismereteket elsősorban intézményi szinten tudom hasznosítani. Az iskolai szoftverek és hardverek beszerzésénél, a digitális infrastruktúra fejlesztésénél és a pedagógus kollégák technikai támogatásánál fontos előnyt jelent, ha nemcsak az aktuálisan használt rendszereket, hanem az új technológiákban rejlő lehetőségeket és azok korlátait is ismerem. A képzés abban is segített, hogy tudatosabban tudjam támogatni az eltérő digitális kompetenciákkal rendelkező kollégákat az új eszközök használatában.

Fontosnak tartom a mesterséges intelligencia felelős alkalmazását. Az AI által létrehozott tartalmak ellenőrzése mellett az adatvédelmi, szerzői jogi és információbiztonsági szempontokra is figyelmet kell fordítani. Egy oktatási intézmény számára ezért nemcsak az új technológiák beszerzése és bevezetése jelent feladatot, hanem a biztonságos és tudatos használat feltételeinek kialakítása is.

Ez a berlini Erasmus+ képzés olyan gyakorlati tudást és nemzetközi tapasztalatot adott, amelyet közvetlenül hasznosítani tudok az iskola digitális infrastruktúrájának fejlesztésében, a megfelelő technológiai megoldások kiválasztásában és kollégáim támogatásában. A mesterséges intelligencia és az új digitális eszközök gyors fejlődése komoly változásokat hozhat az oktatásban, ezért fontosnak tartom, hogy intézményünk technikai szempontból is felkészülten és tudatosan tudjon alkalmazkodni ezekhez a változásokhoz.

Sághy-Kovács István

kszj Erasmus+
kszj Erasmus+

A felfedezés aranya – Prága mint élő tanterem

2026 júliusának végén Erasmus+ tanári továbbképzésen vettem részt Prágában. A képzés kiválasztásában nagy szerepet játszott a rejtélyes cím – The Living Classroom: An Immersive Learning Experience in the Magic of Prague –, és persze az is befolyásolta döntésemet, hogy korábban még nem jártam a cseh fővárosban.

A város megismerése során egyaránt átélhettem az egyéni és a közös felfedezés örömét. A különböző feladatok még izgalmasabbá tették ezt az élményszerű tanulási folyamatot. A történelemhez szorosan kapcsolódva a művészet, azon belül is elsősorban a festészet és a zene került a középpontba.

A Nemzeti Galériában például párban kellett kiválasztanunk egy festményt, majd egymástól függetlenül történetet írnunk hozzá. Ezután összehasonlítottuk a két történetet, és rácsodálkozhattunk arra, mennyire különböző gondolatokat és érzéseket indíthat el ugyanaz az alkotás két emberben. Egy másik feladat során azt a képet kellett kiválasztanunk, amely számunkra leginkább kifejezte a boldogságot, majd választásunkat szóban is meg kellett indokolnunk. Ezek az egyszerűnek tűnő feladatok egyszerre ösztönöztek megfigyelésre, gondolkodásra, önkifejezésre és egymás nézőpontjának megismerésére.

Volt olyan nap is, amikor a látvány helyett elsősorban Prága hangjaira figyeltünk. Érdekes tapasztalat volt tudatosan hallgatni egy várost, és észrevenni azokat a hangokat, amelyek mellett máskor talán gondolkodás nélkül elmennénk. Ha hirtelen két hangot kellene felidéznem Prágából, a villamosok jellegzetes hangját és a templomok harangjait választanám.

Az ötnapos képzés során folyamatosan képeket és hangokat gyűjtöttünk a városról. A kurzus végén ezekből egy két-három perces videót kellett készítenünk, amelyben bemutattuk a hét során összegyűjtött személyes „kincsünket”. A feladat szimbolikája Prága történelméhez kapcsolódott. II. Rudolf császár idején alkimisták keresték a módját annak, hogyan lehetne más anyagokból aranyat előállítani. A mi feladatunk természetesen másféle arany létrehozása volt: a hét apró tapasztalataiból, képeiből, hangjaiból és élményeiből kellett lépésről lépésre megalkotnunk valami személyeset és értékeset.

Pedagógusként talán ez jelentette számomra a kurzus legfontosabb tanulságát is. A tanulásnak nem feltétlenül kell mindig a tanterem falai között történnie. Egy város, egy múzeum, egy festmény, egy hang vagy akár egy séta is válhat tanulási helyzetté, ha sikerül felkelteni a kíváncsiságot, és megfelelő feladatokkal ösztönözni a felfedezést. Ez a tapasztalat különösen jól kapcsolódik intézményünk motivációs Erasmus-céljához: saját élményként tapasztalhattam meg, milyen erős tanulási motivációt teremthet az érdeklődés, a kíváncsiság és az önálló felfedezés öröme.

A nemzetközi közegben végzett közös feladatok emellett lehetőséget teremtettek más országok pedagógusainak megismerésére, a különböző nézőpontok megtapasztalására és a közös gondolkodásra is, ezáltal intézményünk nemzetköziesítési céljához is hozzájárultak.

Prága valóban varázslatos. A képzés végére azonban számomra az is világossá vált, hogy a varázslat nem csupán magában a városban rejlik. A felfedezés öröme – a megtalált „arany” –, a kíváncsiság és az érdeklődésből fakadó motiváció az, amely élményszerűvé teheti mindennapjainkat és az egész életen át tartó tanulást. Ebből a szemléletből pedig saját tanítványaim számára is szeretnék minél többet hazahozni.

Simon Kinga

kszj Erasmus+
kszj Erasmus+

"Pomalo" – konfliktuskezelés és érzelmi intelligencia dalmát módra

2026 júliusának elején Splitben vettem részt azon az Erasmus+ továbbképzésen, amelyen pszichológiai módszerek pedagógiai környezetben történő alkalmazásával ismerkedhettem meg. A kurzus középpontjában a tanórákon és az iskolai életben felmerülő problémák és konfliktusok megfelelő kezelése, az érzelmi intelligencia fejlesztése, valamint az iskolai zaklatás, a bullying megelőzése állt.

Mobilitásunk helyszíne a mediterrán hangulatú horvát város, Split volt, ahová egy másik, vizuális kultúrát tanító kollégámmal jelentkeztünk együtt. Hosszú és kalandos autóút után érkeztünk meg Visoka városrészbe, amely – ahogy a neve is mutatja – egy magasabban fekvő dombon található. Szállásunkról a környező hegyekre és a tengerre is ráláttunk. Kitűnő kiindulópontnak bizonyult: éppen annyira volt távol a belvárostól, hogy ne csak turistákkal, hanem helyiekkel is találkozhassunk, ugyanakkor a tenger is sétatávolságra volt.

A tanfolyamon lengyel, ír, holland és olasz pedagógusokkal, sőt még egy egri kollégával is találkoztunk. Annak ellenére, hogy különböző országokból érkeztünk és eltérő szinten beszéltünk angolul, hamar megtaláltuk a közös hangot. Erre szükségünk is volt, hiszen Vesna, a kurzus vezetője rengeteg interaktív és kooperatív feladattal készült. Arra is nagy hangsúlyt fektetett, hogy Splitet ne csupán a szokásos turistalátványosságokon keresztül ismerjük meg, hanem megmutassa nekünk a városnak azt az arcát is, amely az AI által összeállított útitervekben aligha szerepel.

Számomra az Erasmus+ programok egyik különleges hozadéka, hogy minden alkalommal hazahozok magammal egy-egy olyan kifejezést is, amely egy kicsit az adott ország életérzését sűríti magába. A tavalyi továbbképzésen a finn “sisu” került be a szótáramba, idén pedig a dalmát “pomalo”. A kurzus egyik jelmondata is ez volt: nagyjából azt jelenti, hogy "lassan", "ráérősen", “csak nyugodtan”, és jól kifejezi a dalmát életfelfogást.

Sietnünk nekünk sem kellett. Minden adott volt ahhoz, hogy nyugodt, támogató környezetben minél többet tanuljunk a bullying, az érzelmi intelligencia, a konfliktusok és a stressz kezeléséről. Nem hosszú, elméleti előadásokon keresztül dolgoztuk fel ezeket a témákat, hanem esettanulmányokkal, csoportmunkával és egymástól tanulva, a peer learning módszerével. A csoportok összetétele folyamatosan változott, így a hét során szinte minden résztvevővel lehetőségünk nyílt együtt dolgozni.

A kurzus során számos olyan gyakorlati módszert ismertem meg a stressz és a konfliktusok kezelésére, amelyeket saját tanóráimba is be tudok építeni. A képzés megerősített abban, hogy a tanulók közötti konfliktusok megfelelő kezelése, az érzelmek felismerése és megértése, valamint a biztonságos közösségi légkör kialakítása alapvető része az eredményes pedagógiai munkának. Mindez szorosan kapcsolódik intézményünk inklúziós és motivációs Erasmus-céljaihoz is: egy elfogadó, támogató közösségben a tanulók könnyebben kapcsolódnak egymáshoz és a pedagógushoz, ami a tanulási motivációjukat is erősítheti.

A nemzetközi csoportban végzett közös munka közben a horvát és más európai oktatási rendszerekbe is betekintést nyerhettem. Érdekes volt megtapasztalni, hogy mely problémák közösek, és mely területeken találkozhatunk eltérő megoldásokkal. Az egymástól tanulás és a jó gyakorlatok megosztása intézményünk nemzetköziesítési céljához is jól illeszkedik.

Izgalmas, tartalmas és jól hasznosítható kurzus volt, amelyről számos új módszerrel és tapasztalattal tértem haza. Bízom benne, hogy ezek segítségével még tudatosabban tudom majd kezelni a tanórai konfliktushelyzeteket, erősíteni a közösséget és támogatni diákjaimat. És talán a “pomalo” szemléletéből is sikerül valamit magammal vinnem a tanév sűrűbb hétköznapjaira.

Szabóová Márta

kszj Erasmus+
kszj Erasmus+

Bátorság megszólalni – angol nyelvi továbbképzés Prágában

2026 július 6–11. között hat napot tölthettem Prágában egy Erasmus+ angol nyelvi továbbképzés keretében. A képzés elsősorban olyan pedagógusoknak szólt, akik még bizonytalanabbul használják az angol nyelvet. Számomra ez különösen fontos lehetőség volt, hiszen szerettem volna magabiztosabbá válni az angol kommunikációban, miközben új szakmai és kulturális tapasztalatokat is szerezhettem.

Már az első napokban kiderült, hogy a tanfolyam nagyon jó hangulatban fog telni. A csoport kis létszámú volt, és rajtam kívül Spanyolországból és Portugáliából érkeztek pedagógusok. Eleinte természetesen mindenki kissé visszafogott volt, hiszen egy idegen nyelven kellett kapcsolatot teremtenünk egymással. Hamar feloldódtunk, amiben sokat segített, hogy oktatóink türelmesen, érthetően és támogatóan fordultak hozzánk. Nem kellett attól tartanunk, hogy hibázunk: az volt a fontos, hogy merjünk megszólalni és kommunikálni.

A hét egyik legfontosabb tanulsága számomra éppen ez volt. Megtapasztaltam, hogy a nyelvtudás valódi kommunikációs helyzetekben fejlődik igazán. Sokszor nem ismertük a megfelelő szót vagy kifejezést, mégis megpróbáltuk körülírni vagy más módon elmagyarázni, amit szerettünk volna mondani. Ami az első napokban még nehézséget okozott, a hét végére egyre természetesebbé vált. Nagyon motiváló volt felismerni, hogy egy kis bátorsággal olyan helyzetekben is képesek vagyunk kommunikálni, amelyektől korábban tartottunk.

A tanórákon sokféle páros és csoportos feladatot kaptunk. Gyakran dolgoztunk más nemzetiségű kollégákkal, így folyamatosan szükségünk volt az angol nyelvre. Ezek a feladatok nemcsak nyelvi készségeinket fejlesztették, hanem együttműködésre, kreativitásra és problémamegoldásra is ösztönöztek bennünket. Pedagógusként különösen értékes tapasztalat volt saját magamon megélni, mennyire sokat jelent a tanulási folyamatban a támogató környezet, a sikerélmény és a hibázás lehetőségének elfogadása. Mindez intézményünk motivációs Erasmus-céljához is szorosan kapcsolódik.

A képzés nem kizárólag a tantermi tanulásról szólt. A közös programoknak köszönhetően Prágát és a cseh kultúrát is jobban megismerhettük. Egy részletes városnézés mellett különösen emlékezetes volt a játékos városfelfedező program, amelynek során térkép segítségével kellett különböző helyszíneket megtalálnunk Prága belvárosában, majd az egyes állomásokon feladatokat és rejtvényeket megoldanunk. A program egyszerre ösztönzött kommunikációra, közös gondolkodásra és együttműködésre. A Moldván tett hajókirándulás már inkább a kikapcsolódásról szólt: a vízről egészen más perspektívából láthattuk a várost, miközben lehetőségünk nyílt a kötetlen beszélgetésre is.

A kulturális élményekhez az is hozzátartozott, hogy egymás országait és hagyományait is jobban megismerhettük. Meséltünk saját kultúránkról, iskoláinkról és mindennapjainkról, valamint különböző nemzeti finomságokat is megkóstolhattunk. A közös tanulás és a rengeteg beszélgetés hatására a hét végére valódi közösséggé formálódtunk, és a szabadidőnket is szívesen töltöttük együtt.

Ez a nemzetközi közeg intézményünk nemzetköziesítési Erasmus-célját is közvetlenül támogatta. Nemcsak angol nyelvtudásom és kommunikációs magabiztosságom fejlődött, hanem más európai országok pedagógusaival is kapcsolatot teremthettem, és betekintést nyerhettem más oktatási rendszerekbe és kultúrákba.

Ez a mobilitás végül is jóval többet adott számomra egy hagyományos nyelvtanfolyamnál. Tudással, önbizalommal, motivációval, nemzetközi kapcsolatokkal és rengeteg élménnyel gazdagodtam. Talán a legfontosabb felismerés mégis az, hogy egy idegen nyelv használatához nem kell mindig tökéletesnek lennünk: sokszor az első és legfontosabb lépés egyszerűen az, hogy merjünk megszólalni.

Vizeli Judit

kszj Erasmus+
kszj Erasmus+

Boldogság-pedagógia

2025 júliusában vettem részt Horvátországban egy Erasmus továbbképzésen, aminek témája a boldogság pedagógia (Glücklichspedagogik) volt. A résztvevők hat országból érkeztek, a közös nyelv a német volt. Nagyon érdekes volt a téma, rengeteg játékot, feladatot tanultunk. A tanfolyam végig interaktív tevékenységekből állt, kevés volt az előadás. Ez nagyon tetszett mindannyiunknak, mert ezzel a módszerrel ki is próbálhattuk az egyes feladatokat, és könnyebb volt ezeket a tanításban alkalmazni. A fogadtatás nagyon kellemes volt, mindegyikünket egy kis személyre szóló ajándék és üzenet várt, és a csoporttagok mindegyike készült az országára, környékére jellemző bemutatóval, ajándékkal.

              Minden nap egy rövid beszélgetős körrel kezdődött, amikor mindenki beszámolt az előző napi élményeiről, érzéseiről. A középpontban a csoportmunka, az érzelmek kifejezése állt.  A tanfolyam előtt mindegyikünk írt magáról egy motivációs levelet, ezt Tanja, a tanfolyam vezetője kinyomtatta, és kirakta a kurzus helyszínére, ezzel megkönnyítette az ismerkedést. Ezek az adatok azután az ismerkedős játék során is remek támpontot jelentettek. Nagyon hasznos volt a tanfolyam, mert segített az érzelmek kifejezésében, a csoportmunkák pedig a gyakorlatok megismerését, elsajátítását tették lehetővé.

Körtvélyesi Erika

kszj Erasmus+
kszj Erasmus+

Módszertani sokszínűség a német nyelvtanításban

2025 július 20-25. között egy tanári Erasmus+ továbbképzésen vettem részt Németországban, a csodaszép Langeoog szigetén. Már az odajutás is különleges élmény volt, hiszen a szigetre autóval nem lehet behajtani: Bensersielig autóztunk, majd onnan komppal keltünk át. A szigeten bicikliket béreltünk, így igazi lassulós, természetközeli hangulatban teltek a napok. Langeoog híres a világ leghosszabb homokos strandjáról, amely lenyűgöző látványt nyújtott.

Amíg én a kurzus szakmai programján vettem részt, addig a családom a szigetet fedezte fel, így számukra is különleges élményt jelentett az utazás.

A továbbképzés témája a módszertani sokszínűség volt a német mint idegen nyelv tanításában. A kurzus teljes egészében német nyelven zajlott, ami szakmailag és nyelvileg egyaránt inspiráló közeget teremtett. Barátságos, motiváló nemzetközi csapat gyűlt össze: Lengyelországból, Szlovéniából, Horvátországból és Litvániából érkeztek kollégák, akikkel hamar megtaláltuk a közös hangot.

A hét során számos interaktív és kooperatív módszerrel ismerkedtünk meg, amelyek támogatják a tanulók aktív részvételét, valamint az önálló, autonóm tanulást. Külön figyelmet kaptak a mesterséges intelligencia által kínált lehetőségek az idegennyelv-oktatásban, valamint az is, hogyan integrálhatók különböző művészeti ágak – például drámajáték, festészet, zene és irodalom – a nyelvórákba.

A délutánok változatos kulturális és természeti programokkal teltek. Megismerkedtünk a Watt-tenger élővilágával, részt vettünk egy humoros előadással kísért mocsárlátogatáson, betekintést kaptunk az észak-fríz teaceremónia hagyományaiba, halászhajóval körbehajóztuk a szigetet, valamint lovaskocsival fedeztük fel a települést.

A kurzust Gertraud Lehr vezette, aki szakmailag rendkívül felkészült, kedves és hiteles személyiségként nagyban hozzájárult a pozitív és inspiráló légkörhöz.

Összességében tanulságos, élményekben gazdag hét volt, amely nemcsak szakmai fejlődést hozott, hanem új nemzetközi kapcsolatokat is — a résztvevőkkel azóta is tartjuk a kapcsolatot.

Orbánné Szabó Ágnes